Nyolc évtizede elsüllyedt kanadai teherhajó roncsát találták meg Maine partjainál
Egy német tengeralattjáró 1944 decemberében elsüllyesztett kanadai teherhajójának roncsára bukkant egy civil búvárcsapat, és a történet arról is szól, hogyan kerülte el a háború az Egyesült Államok partjait.
Kép: Smithsonian Magazine
Az SS Cornwallis 1944. december 3-án, Barbadosról New Brunswickba tartva kapott torpedótalálatot az elülső rakterénél. A 48 fős legénységből csak öten élték túl a támadást. Az életmentő tutajokat repülőgépek fedezték fel, a túlélőket halászhajók vitték ki, majd egy amerikai haditengerészeti mentőhajó a Maine-beli Rocklandbe szállította őket.
A hajó nagyjából 120 méter mélyen, Mount Desert Rock közelében, mintegy 40 kilométerre a szárazföldtől került elő. A roncsot a Nomad Exploration Team nevű, önfinanszírozó civil technikai búvárcsapat találta meg, miután évekig kereste. A keresés 2019-ben kezdődött, a történelmi feljegyzések alapján három lehetséges helyszínt jelöltek ki, majd több mint 130 négyzetkilométernyi tengerfenéket vizsgáltak meg oldalra néző szonáros eszközökkel. A megerősítést a hajó tervrajzai alapján végezték el.
Hirdetés
A Cornwallis a második világháború tengeri harcainak egyik ritka, az amerikai partok közelében történt esete. Bár nem volt katonai hajó, géppuskákkal volt felszerelve, és a süllyedésekor hét fegyveres őr tartózkodott a fedélzeten. A búvárok a jövőben távirányítású víz alatti járművel szeretnék tovább vizsgálni a roncsot.
Régészek a közép-olaszországi Mezzano-tóban találtak bronzkardot, amely a késő bronzkorból származik, és a mélyén egy cölöpös település maradványaival együtt különleges képet ad a régi közösségről.
Ritka leprakórokozó-törzset azonosítottak egy észak-németországi, római kori település temetőjében talált férfi maradványaiban, akit csónakba temettek.
Szibériai szkíta sír leletei alapján a régészek a kender közvetlen, pszichoaktív használatát mutatták ki, jóval korábbra datálva az eddigi ismereteket.