Így nézett ki az Alföld a folyószabályozások előtt

Az ELTE kutatói a régi térképek mellett jelenkori terepi- és drónfelvételeket használtak, és mesterséges intelligenciát alkalmaztak a képek elkészítéséhez. A munka során nem egyszerű szöveges utasításokat adtak a programnak, hanem nagy mennyiségű tudományos adatot. A topográfiai pontosság biztosította, hogy a képek ne csak szépek, hanem hitelesek is legyenek.

A tájat a régi növényfajlisták, pollenelemzések, faszén- és makrofosszília-vizsgálatok eredményei is árnyalták. A szakértők szerint így olyan képek készülhetnek, amelyek segítenek felismerni olyan összefüggéseket, amelyeket szöveg és táblázatok alapján nehéz elképzelni. A módszer vizes élőhelyek helyreállítása esetén is hasznos lehet, és megmutathatja, hogyan változhat meg egy táj a szárazodás miatt.

A 19. században, a Habsburg Birodalom idején az Alföld mintegy 35–40 ezer négyzetkilométeres, a Tisza által rendszeresen vagy időszakosan elárasztott területét mezőgazdasági célra szabadították fel. A lecsapolás és a kanyarulatok kiegyenesítése nyomán a Tisza hossza 1211 kilométerről 758 kilométerre rövidült. Az erdőborítottság 37 százalékról 1 százalék alá csökkent, az ártéri rétek és mocsarak kiterjedése pedig 44 százalékról 3–6 százalékra zsugorodott.