Akrotiri: a Santorini-i „görög Pompeji” a bronzkori tengeri társadalomról mesél
Az i. e. 17. századi Thera-kitörés betemette Akrotiri települését, ezért a régészek ritka pillanatfelvételt kapnak a Középső bronzkori Ciklád-kultúra mindennapjairól.
Kép: Smithsonian Magazine
A Thera nevű vulkán kitörése a mai Santorini szigetén évszázadokig élő települést temetett be mintegy 60 méter vulkáni hamu és habkő alá. A kutatók többsége az eseményt i. e. 1620 és 1530 közé teszi, és a valaha volt egyik legnagyobb vulkánkitörésnek tartja.
A település lakói a kitörés előtt elmenekültek, a értékeiket viszont elrejtették, így a régészek ma is sok mindent tudhatnak meg a házaikról. Az eddigi ásatások a település mintegy tíz százalékát tárták fel, a többi még a hamurétegek alatt van. Az épületek között három-négyszintes házak is vannak, freskókkal díszítve, és fejlett vízelvezető rendszer is működött bennük.
Hirdetés
A feltárt freskók közül a Xeste 3 épületében látható krókuszszedő nők jelenete a legismertebb. A krókusz fűszerként, parfümként, festékként és gyógyszerként is szerepelt, ezért a kutatók szerint a nők gazdasági szerepére is utal, nem csupán a rituális életre.
Az ELTE kutatói történelmi térképek, mai felvételek és mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálták, milyen volt az Alföld a Tisza szabályozása előtt.
Új toxikológiai vizsgálatok szerint az inka kapacocsa-szertartás előtt a gyerekeket kokainnal, alkohollal és ayahuasca-összetevőkkel is kábították, ami a rituálé változatosságáról árul el többet.
Egy genetikai vizsgálat szerint közel ezer évvel ezelőtt a Húsvét-szigetről indult egy csoport, amely mintegy 6400 kilométerre fekvő Hawaii szigeteire jutott el.
A skót Musselburgh közelében talált, mintegy kétezer éve lefejezett férfi arcát digitális rekonstrukció idézi fel, amely az edinburghi Nemzeti Múzeum kiállításán lesz látható.