Az aszályra a növények többnyire ismert módon reagálnak: csökkentik a párologtatást, vagy lassítják a növekedésüket. A New Phytologist folyóiratban megjelent két új kutatás ennél rejtettebb hatásokat mutatott ki, mindkettő nyárfákon. Az eredmények szerint a levelek még az aszályt követő évben is másképp festenek, mint korábban.
Svéd kutatók 106 nyárfa leveleit vizsgálták, amelyek különböző helyszínekről származtak. A levél bőrét alkotó sejtek alakja a kirakós darabkáihoz hasonlít, és ez a girbegurba forma segít egyenletesebben elosztani a stresszhatásokat. A 685 levél génaktivitásának mérése során a kutatók egy olyan genetikai szabályozót azonosítottak, amely befolyásolja ezt az alakot. Aszály idején a szabályozó aktivitása fokozódott, a sejtalak összetettsége pedig összefüggött a fák vízháztartásával.
Az amerikai rezgőnyárral végzett, szintén több éves vizsgálat a kémiai védekezést térképezte fel. Az aszály után egyes védekező vegyületekből több termelődött, másokból, például a csersavak közé tartozó anyagokból, kevesebb. Azokon a fákon, amelyek leveleiben több védőanyag volt, kisebb lombkorona-károsodást figyeltek meg, és a betegségokozó gombák aránya is alacsonyabb volt. Az aszály tehát a levelek mikroorganizmus-közössége összetételét is megváltoztatta.
Magyar forrás · eredeti cím: A fák levelei őrzik az aszály nyomát – National Geographic Magyarország
Saját, tényszerű összefoglaló az eredeti cikk alapján (Magyar forrás – National Geographic Magyarország). A részletekért olvasd el az eredetit.