Új geológiai vizsgálat szerint a Stonehenge központjában fekvő, mintegy hat tonnás homokkőlap nem északkelet-skóciai eredetű, így a kőbányák keresése újra nyitott kérdés.
Kép: Smithsonian Magazine
Stonehenge középpontjában fekszik a Salisbury-síkságon az a lapos, mintegy hat tonna súlyú homokkőtömb, amelynek eredetét régóta nem sikerült megfejteni. 2024-ben úgy tűnt, megvan a válasz: a követ Észak-Skóciához kötötték, a lehetséges lelőhely legalább 750 kilométerre van szárazföldi úton. Most a Journal of the Geological Society folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez a feltételezés nem állja meg a helyét.
A kutatók a kő részletes geológiai ujjlenyomatát hasonlították össze az Orcadi-medence területén gyűjtött mintákkal. Hetven mintát vettek, és laboratóriumban vizsgálták őket, de egyik sem egyezett az oltárkővel. Duncan Pirrie, a Dél-walesi Egyetem emeritus geológusa, a tanulmány vezetője szerint a legátfogóbb vizsgálat született eddig, a keresés azonban még nincs kész.
Hirdetés
A csapat most az Észak-Angliában, Skócia más részein vagy akár Írországban található képződményekre figyel. A forgatott kérdés az, hogy honnan és milyen úton került a kő a síkságra, ami a régészek számára a Stonehenge építőinek világát is megnyithatja.
Régészek Pompeiben első alkalommal nyitottak meg egy majdnem kétezer éve lezárt faszekrényt, amelyben kozmetikai eszközök, konyhai edények és egy amulettekkel díszített nyaklánc is előkerült.
Régészek a közép-olaszországi Mezzano-tóban találtak bronzkardot, amely a késő bronzkorból származik, és a mélyén egy cölöpös település maradványaival együtt különleges képet ad a régi közösségről.