Macskányi nagyságú emlős nyomai Brazíliában: a dinoszauruszok korában is voltak nagy testű emlősök
Brazíliai kőzetben talált, 130 millió éves lábnyomok egy puma méretű emlősre utalnak, ami új adalék ahhoz, hogy a dinoszauruszok korának emlősei nem voltak mind aprók.
Kép: r/science
Dél-Brazília 130 millió éves kőzeteiben 2019-ben kőbányászok találtak meg fosszilis lábnyomokat. A nyomok szinte kétszer akkorák, mint a azonos rétegekből ismert következő legnagyobb emlős lábnyomai, és a kutatók szerint a nyomot hagyó állat négylábon járt, rövid lábakkal és mancsokkal. Rio de Janeiró-i paleontológusok tanulmánya a Journal of South American Earth Sciences folyóiratban írta le az állatot, amely a becslés szerint nagyjából puma méretű volt.
Hosszú ideig az a kép élt, hogy a mezozoikumi emlősök apró, rovarevő lények voltak. Az újabb leletek ezt árnyalják. A 2018-ban leírt Lisowicia például elefántnyi méretű, több mint öt tonnás, nem emlős, de emlősrokon szinapszida volt, amely már a triász korban is nagy testű lehetett.
Hirdetés
Egy 2023-as kínai lelet szerint egy borzszerű emlős, a Repenomamus, egy majdnem felnőtt szarvas dinoszaurusz bordáiba harapott, mielőtt mindkettőt vulkáni törmelék temette volna be. A kutatók szerint az emlős akár a nála háromszor nagyobb állatot is megpróbálhatta megenni. Ugyanakkor a legtöbb ismert mezozoikumi emlősfaj kisebb volt egy házi macskánál.
Az LHCb detektorral végzett kísérlet egy ritka Bd-mezon-bomlást mutatott ki, amely az anyag és antianyag aszimmetriájának kérdéséhez is közelebb vihet.
Szupravezető csapdában lebegő, mikroméretű mágnes forgási rekordot döntött, és a kutatók szerint kísérleti eszközként is hasznos lehet a sötét anyag és a kvantumtechnológiák kutatásában.
Az Anthropic mesterséges intelligenciát használt arra, hogy a sejtekben rejtélyes vaultokhoz hasonló fehérjeszerkezeteket keressen, és baktériumokban, archeákban, valamint fágokban is talált ilyeneket.
Műholdas adatok szerint a Csendes-óceáni szemétfolt környékén az óceán kék és zöld árnyalatai az elmúlt húsz évben világosabbá váltak, a kutatók pedig a mikroműanyagot gyanítják a háttérben.