Baktériumokban és vírusokban is megjelennek a vaultok, a sejtek titokzatos fehérjehordói

Az Anthropic kutatói a Claude nevű AI-modell segítségével kimutatták, hogy a vaultokat nemcsak állatok és növények sejtjei, hanem baktériumok és vírusok is létrehozhatják. A hordó alakú, belül nagyrészt üreges fehérjeszerkezeteket 1986-ban fedezték fel patkányok sejtjeiben, nevüket pedig a katedrálisok boltíves mennyezetére emlékeztető formájukról kapták. Funkciójuk máig ismeretlen, a kutatók tucatnyi elméletet állítottak fel, de egyiket sem sikerült igazolni.

Adatbázisban keresgéltek a fő vaultfehérjéhez hasonló molekulák után, és 29 nagy baktériumcsoportban, négy archeacsoportban, valamint bakteriofágokban is találtak ilyeneket. Tizenöt jelölt fehérje tisztítható módon előállt Escherichia coli baktériumokban, hetük pedig vaultszerű részecskékké állt össze. Egy fágfehérje vaultjának szerkezetét is meghatározták: 78 helyett 96 fehérjemásolatból áll, és az emberi vaultoknál zömökebb, tojásszerű formát mutat.

Független szakértők elismerően, de óvatosan fogadták az eredményt. A vaultokat felfedező Leonard Rome szerint a felfedezés nem magyarázza meg a funkciót, Edward Marcotte pedig azt emelte ki, hogy a kísérleti igazolás a valódi előrelépés. Az Anthropic maga is elismeri, hogy a Claude nem volt tévedhetetlen, az eredményeket pedig egyelőre csak előközlésként tették közzé, lektorálás nélkül.