Levitáló mágnes pörög 138 millió fordulatot percenként
Szupravezető csapdában lebegő, mikroméretű mágnes forgási rekordot döntött, és a kutatók szerint kísérleti eszközként is hasznos lehet a sötét anyag és a kvantumtechnológiák kutatásában.
Kép: New Scientist
Szingapúri és olasz kutatók egy körülbelül 30 mikrométer átmérőjű, neodímium-vas-bór gömbmágnest helyeztek ólomból készült hengeres tartóba. A rendszert folyékony héliummal mintegy -269 Celsius-fokra hűtötték, és vákuumkamrában tartották. Az ólom ilyen körülmények között szupravezetővé válik, így a mágnes légellenállás és ütközés nélkül lebeg benne.
A csapdába zárt mágnest mágneses tekercs segítségével percenként 138 millió fordulatra gyorsították. A forgás rendkívül stabil: a sebesség felét 17 nap alatt veszítette el, ami a környezettel való kölcsönhatás miatt rendszerint gyorsabban történik. A kutatók szerint ez a leggyorsabban forgó, mágneses lebegtetéssel tartott rotor, amelyet valaha készítettek.
Az LHCb detektorral végzett kísérlet egy ritka Bd-mezon-bomlást mutatott ki, amely az anyag és antianyag aszimmetriájának kérdéséhez is közelebb vihet.
Brazíliai kőzetben talált, 130 millió éves lábnyomok egy puma méretű emlősre utalnak, ami új adalék ahhoz, hogy a dinoszauruszok korának emlősei nem voltak mind aprók.
Az Anthropic mesterséges intelligenciát használt arra, hogy a sejtekben rejtélyes vaultokhoz hasonló fehérjeszerkezeteket keressen, és baktériumokban, archeákban, valamint fágokban is talált ilyeneket.
Műholdas adatok szerint a Csendes-óceáni szemétfolt környékén az óceán kék és zöld árnyalatai az elmúlt húsz évben világosabbá váltak, a kutatók pedig a mikroműanyagot gyanítják a háttérben.