Egy kréta kori, pulyka méretű madárszerű dinoszaurusz koponyája és csontváza alapján a kutatók szerint ez lehet az első ismert, főként gyümölcsöt fogyasztó dinoszaurusz.
Kép: Smithsonian Magazine
A késő-kréta korszak híresebb szereplői a húsevő Tyrannosaurus rex és a hatalmas nyakú növényevő szauropoda dinoszauruszok. Az Nature Communications folyóiratban október 10-én megjelent tanulmány szerint azonban létezett olyan faj, amely a jelek szerint zömmel gyümölcsökkel táplálkozott. Az új fajt, az Infernogallus jamesit a Hell Creek Formációban találták meg, amely Montanán, a Dakotákon és Wyomingon át húzódik.
A pokoli csirke, ahogy a nemzetségnév jelentené, nagyjából 11 kilogrammot nyomhatott, és egy pulyka méretével volt összemérhető. A kutatók a leletek CT-vizsgálatával digitális koponyarekonstrukciót készítettek. Három jellemző utalt a gyümölcsös étrendre: a rágóizmok, amelyek előre-hátra mozgó rágást tettek lehetővé, egy speciális állkapocsízület, amely előrecsúsztathatta az állkapcsot, valamint a csőrön belüli bordázat, amely puha táplálék feldolgozására alkalmas.
Hirdetés
A csapat szerint a fajvonal éppen akkor kezdett specializálódni, amikor a csonthéjas gyümölcsök nagyobbá és gyakoribbá váltak. Mivel ezek a növények magjaikat állatok ürülékével is terjeszthették, a dinoszauruszok szerepe a zárvatermők elterjedésében is felmerülhet. Ezt a kapcsolatot azonban a kutatók szerint még további bizonyítékokkal kell alátámasztani.
Az Anthropic mesterséges intelligenciát használt arra, hogy a sejtekben rejtélyes vaultokhoz hasonló fehérjeszerkezeteket keressen, és baktériumokban, archeákban, valamint fágokban is talált ilyeneket.
Műholdas adatok szerint a Csendes-óceáni szemétfolt környékén az óceán kék és zöld árnyalatai az elmúlt húsz évben világosabbá váltak, a kutatók pedig a mikroműanyagot gyanítják a háttérben.
Magyar kutatók a Természettudományi Kutatóközpontban EEG-méréseket, állatkísérleteket és új, ultrahangos képalkotó eljárásokat használtak a tompalátás idegrendszeri hátterének vizsgálatára.
Az Északi-sarkvidék fölött forgó légtömeg, a sarki örvény szokatlanul korai, novemberi összeomlásba kezdett, amely hidegebb levegőt küldhet Észak-Amerika és Európa felé.