Génterápia Magyarországon: már nem a jövő, hanem a mindennapi kezelés
Állami finanszírozással, génterápiával kezelik a gerincvelői izomsorvadást, és a Semmelweis Egyetem szakértői szerint ez ma már a magyar gyakorlat része, miközben a terápiák felelőssége és korlátai is egyre inkább előtérbe kerülnek.
Kép: Qubit
Magyarországon a génterápiák közül jelenleg a gyermekkori spinális izomatrófia (SMA) és az örökletes retinabetegségek kezelése, valamint a vérképzőszervi daganatok elleni CAR-T-sejtes terápia érhető el. Az SMA-szűrést 2022. november 1. óta végzik az újszülötteken, és a szülői beleegyezés aránya mára 95 százalékra nőtt. Molnár Mária Judit és Szabó Léna szerint a korai diagnózis és a gyors kezelés döntő, mert az SMA-s újszülöttek már másfél hetes korukban 50–60 százalékkal kevesebb mozgató idegsejttel rendelkeznek, mint egészséges társaik.
Génpótló terápia működik úgy, hogy vírusvektorral, jellemzően ártalmatlan adenoasszociált vírusokkal (AAV) juttat be egy működő gént a szervezetbe. Az SMA-kezelések nyomán a betegség halálozása tíz év alatt 80 százalékkal csökkent.
Hirdetés
Az első emberi génterápia 1990-ben történt, a később bekövetkezett súlyos incidensek pedig évekre lelassították a fejlesztést, így az első európai törzskönyvezésre csak 2012-ben került sor. A szakértők szerint a génterápia nem csodaszer, a betegnek, a klinikusnak, a gyártónak és a hatóságnak egyaránt vállalnia kell a felelősséget.
Egy friss kutatás öt forgatókönyvet vizsgált arra, mekkora egészségügyi hatása lenne, ha az asztali sót nátrium helyett részben káliumot tartalmazó változatra cserélnék.
Egy friss, az Annals of Internal Medicine hasábjain közölt kutatás azt vizsgálta, hogyan alakulnak a hosszú Covid tünetei az első fertőzéstől számítva három éven át.
Egy kínai kutatócsoport olyan fogkefét fejlesztett, amelynek szálai hajlításkor áramot termelnek, és a baktériumok hártyáját károsító molekulákat hoznak létre.