Észak-koreai munkások az orosz gyárakban: kényszermunka háborús körülmények között
Egy londoni jogi alapítvány kilencmónapos nyomozása szerint tízezrével dolgoznak észak-koreaiak orosz állami gyárakban, sokszor fizetés nélkül, egy államilag támogatott program keretében.
Kép: Portfolio
Az ukrajnai háború lassan öt éve alatt Oroszországban egyre nehezebb a munkaerő-utánpótlás, mert a fronton százezrek harcolnak, a gyáraknak pedig tovább kell működniük. A Global Rights Compliance nyomozása szerint ezt a hiányt észak-koreai munkásokkal pótolják.
A nyomozás egy moszkvai üzletember, Vlagyimir Szokolov hálózatát tárta fel, amely a toborzástól a vízumügyintézésig mindent szervez. Egy internetes felületen akár 100–150 ezer rubelért lehet dolgozót bérelni, de legalább ötven főt kell foglalkoztatni. Az Európai Unió október 12-én szankciós listára vette az üzletembert.
Hirdetés
A munkásokat többségükben tanulóvízummal engedik be, így a munkaszerződés megkötése elkerülhető, amelyet az ENSZ szankciói tiltanak. Állítólag heti hat-hét napot dolgoznak, akár napi 18 órában, és fizetésük 90 százalékát az észak-koreai állam kapja meg. A becslések szerint a bevétel évente 450–800 millió dollár, amely a ballisztikus rakétaprogramot támogató hadiipari létesítményhez kerül.
Oroszország Kalinyingrádban szinte befejezett, több száz méteres ágú horizont feletti radarkomplexuma 3000 kilométeres hatótávolságot ígér, ami a NATO keleti szárnyát is érinti.
Az ENSZ nyugat-szaharai missziója november 1-jén megszűnt, mert a Biztonsági Tanács nem hosszabbította meg a mandátumát, ami új feszültségeket hozhat a térségben.
A józsefvárosi Biztos Kezdet Gyerekházban a kisgyermekes családok játékra, fejlesztésre és mindennapi ügyintézésre is támaszra találnak, és arról is szó esik, miért fontos számukra a befogadó légkör.