Atomreaktorok a Holdon: az Egyesült Államok, Oroszország és Kína versenyfutása
Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína reaktorokat akar építeni a Holdon, miközben a tudósok a sugárzásos baleset kockázatára figyelmeztetnek.
Kép: Al Jazeera
Az amerikai NASA januárban jelentette be, hogy 2030 végéig Holdi reaktort fejleszt. Oroszország Kínával együttműködve 2036-ra tervezi ugyanezt. A reaktorokra a Hold déli sarkvidékén, az örökös árnyékban álló kráterekben rejtőző fagyott víz kitermeléséhez lesz szükség, amelyből ivóvíz, levegő és rakétahajtóanyag nyerhető.
Az amerikai Lunar Reactor 1 várhatóan 20 kilowatt villamos energiát termelne, és öt évig karbantartás nélkül működhetne. Az orosz Selena reaktor 10 kilowattot adna, és nagyjából egy évtizedig futhatna karbantartás nélkül. Az 1960-as és 1980-as évek között a Szovjetunió több mint 30 nukleáris hasadásos reaktort juttatott Föld körüli pályára, főként radarral követő kémműholdak áramellátására.
Hirdetés
A reaktorokat a Földön építenék meg, majd robotűrjáró szállítaná a Holdra, és az indítás idejére kikapcsolva maradnának. Az Egyesült Államok legutóbbi, 1965-ös űrreaktor-kísérlete 43 nap után leállt, és a műhold ma is kering a térben. Egy 1978-as szovjet baleset során a Kozmosz–954 műhold radioaktív anyagot szórt szét Észak-Kanadában.
Hogyan segít több, egymástól független megfigyelési módszer összekapcsolása abban, hogy a bolidák pályáját, energiáját és töredékeit pontosan rekonstruálni lehessen.
A NASA információkérést tett közzé, amelyben kereskedelmi cégektől várja, hogyan lehetne a Hubble-űrteleszkópot magasabb pályára emelni, javítani vagy irányítottan visszahozni a légkörbe.
Az ESO csillagászai egy fehér törpe körül találtak törmelékkorongot, amely a Naprendszer valaha volt. A felfedezés azt mutathatja meg, hogyan nézhet ki a Nap pályája végén a mi bolygórendszerünk.