Elon Musk és Gwynne Shotwell csaknem negyedszázadon át El Doradónak tekintette az amerikai kormányt, a SpaceX pedig közben a kormány nélkülözhetetlen beszállítójává vált. Az inga azóta annyira átlendült, hogy a cég a Starshield-féle katonai kommunikációs és megfigyelési adatszolgáltatáson kívül egyre kevésbé érdeklődik a legtöbb állami szerződés iránt.
A jelek legalább részleges szakításra utalnak: a SpaceX közölte a NASA-val, hogy 2030-ig vagy előbb leállítja a Crew Dragon repüléseit, Shotwell pedig szeptemberben azt mondta, hogy az űrhajósok szállítására a Boeingra kellene támaszkodni, a NASA ezért többet fektet a Boeingba. Az Ars Technica októberi beszámolója szerint a cég a 2028 utáni küldetésekre már nem ad el kereskedelmi Falcon 9 indításokat, a Politico szerint pedig az Űrhaderőnek jelezte, hogy három új indítási szerződésre nem pályázik. A NASA holdi kisleszállóit építő cégeknek ráadásul három forrás szerint azt üzente, hogy nem vállal számukra indítási szolgáltatást.
A SpaceX meglévő szerződéseit változatlanul teljesíti, a legtöbb versenytársnál olcsóbban és megbízhatóbban, de nagy új szerződéseket már alig köt, jövőbeli bevételének nagy részét pedig a mesterséges intelligenciától várja. A NASA 2008 decemberében 1,6 milliárd dollárt ítélt oda tucatnyi Dragon teherszállító járatra, Musk és Shotwell szerint ez a megbízás valószínűleg megmentette a céget a csődtől. Két évtized alatt a NASA nagyjából 20 milliárd dollár értékben szerződött a SpaceX-szel.
Fordítás · eredeti cím: SpaceX no longer needs NASA, and that's a problem for America's space agency – Ars Technica
Saját, tényszerű összefoglaló az eredeti cikk alapján (Fordítás – eredeti: Ars Technica). A részletekért olvasd el az eredetit.