A Himalájában legalább háromszázezren élhetnek katasztrófaveszélyes zónában

A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány szerint Nepál északi részén, Délkelet-Tibet egyes vidékein és az indiai Uttarakhand egyik sarkában 45 százalékkal nőtt a beépített terület a nagy kockázatú zónákban 2016 és 2023 között. A gleccsertavak áradásával különösen fenyegetett helyeken a bővülés még gyorsabb, csaknem 78 százalékos volt. A kilenc brit, nepáli és indiai kutató legalább 300 ezer érintettet becsül, de szerintük a valós szám jóval magasabb lehet, mert a szomszédos, hasonlóan veszélyeztetett területeket nem vizsgálták.

A kutatók a himalájai folyók mentén legfeljebb 50 kilométerre lefelé, valamint mintegy 1360 gleccsertó környékén néztek szét, és főként turisztikai létesítmények, infrastruktúra és ingatlanok terjeszkedését találták. Pokharában, a Himalája lábánál fekvő turisztikai központban a polgármester, Dhana Raj Acharya szerint sok régi épület mindössze 5 méterre áll a Seti Gandaki partjától, pedig az újabb szabályok nagyobb távolságot írnak elő. A helyi szállodaszövetség elnöke, Laxman Subedi elismerte, hogy a turisztikai vállalkozások megfelelő tervezés nélkül bővültek.

A kockázatot nagyrészt a Himalája felmelegedése hajtja, amely a tudósok szerint a globális átlag kétszeresének megfelelő ütemben zajlik, és gyorsítja a gleccserek olvadását. A tanulmány a folyó vagy gleccsertó vízszintje felett 50 függőleges méteren belüli épületeket tekintette veszélyeztetettnek, az augusztus 26-i áradáskor viszont Rasuwa körzetben a folyó helyenként 70 méterrel emelkedett. A vizsgálat még az augusztusi tömeges áradások előtt készült, amelyek Nepálban több mint 1400 ember halálát okozták.