Marsi kőzet a Szaharából: a Teghaza 001 a vörös bolygó vizes múltjáról árul el többet
Egy 2022-ben a Szaharában talált meteorit, a Teghaza 001 kiderült, hogy a Mars legrégebbi ismert mintái közé tartozik, és a vízzel való kölcsönhatás nyomait őrzi.
Kép: Wired
Egy körülbelül egykilós, a Mars kérgéből származó kőzettörmelék 2022-ben került elő a Szaharában, és új vizsgálatok szerint a tudomány számára többet ér, mint elsőre gondolták. Becslések szerint legalább 4,1 milliárd éves, így a bolygónk egyik legrégebbi ismert mintája. Egy becsapódás lökhette ki a Marsról, majd évmilliókon át a világűrben utazva jutott el a Földre.
A Szahara régóta a Föld és a Naprendszer történetének természetes archívuma, és a homokjában már találtak negyvenmillió éves kövületeket és más meteoritokat is. A Teghaza 001 azonban nem egyszerűen újabb marsi darab. A Science és a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányok szerint apatitkristályai két hidrogénforrás nyomait őrzik: a marsi belsőből származót és az ősi vízburok hatására keletkezett hidrogént. Marsi kőzet a Szaharából, amely tehát a vízzel érintkezett anyagot őrzi.
Hirdetés
A kutatók szerint a meteorit azt mutatja, hogy a Mars mélyén lévő magma és a vizes felszín között anyagcsere zajlott, méghozzá a Naprendszer kialakulását követő mintegy 500 millió évben. Lee Saper, a NASA tudósa szerint a kőzet olyan marsi kéregrészből származik, ahonnan korábban nem volt mintánk. Az egykori víz és a légkör elvesztésének lenyomata talán a bolygó múltjának egyik kulcsa lehet.
A téli égbolt egyik legfényesebb csillaga, a Betelgeuse újra gyengül, a tudósok pedig a pulzálás, a porkitörések és egy feltételezett kísérőcsillag együtteseként magyarázzák a fényváltozásokat.
Az Artemis IV küldetés egyik legnagyobb kérdése, hogy a SpaceX Starship-je hány utántöltő-indítással képes eljutni a Holdra, és ez hogyan valósulhat meg.
A NASA leállított Swift röntgen- és gammateleszkópja gyorsan veszít magasságából, és a becslések szerint a következő napon térhet vissza a Földre, miközben a maradványok többsége elég.
Sárneczky Krisztián a Piszkéstetői Obszervatórium augusztusi felvételeit vizsgálva bukkant egy halvány, gyorsan mozgó égitestre, amely bolygónk újabb átmeneti kísérője lehet.