Az emberi agy mintegy 86 milliárd idegsejtet tartalmaz, amelyeket több száz billió kapcsolat köt össze. Az optogenetika, amely fénnyel kapcsol be és ki sejteket, nagyjából húsz éve született, és három tudós 2026-ban megkapta érte az orvosi Nobel-díjat. Sangkyu Lee, a dél-koreai Institute for Basic Science idegbiológusa szerint ez olyan, mintha egy már megépített úthálózat forgalmát szabályoznánk, ennél jobb volna magát az utat, vagyis az agy kapcsolatait átalakítani.
Kafui Dzirasa, a Duke Egyetem pszichiátere véletlenül jutott el a „szinaptikus mérnökséghez”: agy-gép interfésszel próbált kezelést fejleszteni, de ez nem bizonyult járhatónak, ezért felvetette, hogy két agyterületet egyszerűen szinapszissal kellene összekötni. A Caenorhabditis elegans fonálféreggel, amelynek csak nagyjából 300 idegsejtje van, Ithai Rabinowitch és csapata 2014-ben mesterséges szinapszisokkal írta át a szaglási kört, és a férgek elkezdték kerülni egy korábban vonzónak talált szagot. Egy másik csapat előbb egy bizonyos hőmérséklet kedvelésére tanította a férgeket, majd egy elektromos szinapszissal megkerülte ezt az emléket, így az állatok a melegebb hely felé indultak.
Egy májusban megjelent tanulmányban Dzirasa, Daniel Colón-Ramos és csapatuk egérben is megvalósította az eljárást: olyan szinapszisfehérjéket hoztak létre, amelyek csak egy speciálisan tervezett partnerhez kapcsolódnak, a meglévő fehérjékhez nem. Egy bioRxiv-on közzétett előzetes közlemény szerint a kényszerbetegségre (OCD) emlékeztető, ismétlődő szőrápolást mutató egereknél a megzavart áramkört megkerülő szinapszisok csökkentették a kóros viselkedést. A PTSD-nél ártalmatlan képek vagy hangok is szorongást válthatnak ki, és Don Arnold idegbiológus szerint csábító a gondolat, hogy az ezt okozó szinapszisok törlésével talán megszabadulnánk a tünettől.
Fordítás · eredeti cím: Scientists can now rewire living brains – Scientific American
Saját, tényszerű összefoglaló az eredeti cikk alapján (Fordítás – eredeti: Scientific American). A részletekért olvasd el az eredetit.