Ki hiszi magát a legtájékozottabbnak a tudományban?
Egy amerikai felmérés elemzése szerint a szélsőségesen liberális, régi médiából tájékozódók a leghajlamosabbak túlbecsülni tudásukat, miközben a tudományos hírek online olvasói ebben kevésbé tévednek.
Kép: r/science
A kutatást Marcus Mann, a Purdue Egyetem és Cyrus Schleifer, az Oklahomai Egyetem kutatója végezte, az eredményeket a Public Understanding of Science folyóiratban közölték. A szerzők a General Social Survey 2006 és 2018 közötti adatait elemezték, 7177 válaszadóval. Az időszakban az internetet fő tudományos információforrásként megnevezők aránya körülbelül 56 százalékról 72 százalékra nőtt.
A vizsgálat a saját tudás megítélését és a valós tudást hasonlította össze. Az önbecslést egy egyszerű kérdés mérte: mennyire érti az ember a „tudományos tanulmány” kifejezést, amikor hírekben találkozik vele. A valós tudást az Amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány 14 kérdéses tudásskálája adta, amelyben többnyire igaz–hamis állítások szerepelnek. Extrém liberálisok és régi média kapcsolata volt a legfeltűnőbb: közülük 53 százalék mondta magát egyértelműen értőnek, az online tájékozódók között ez az arány 30 százalék volt.
Hirdetés
A túlbecslés is ebben a csoportban volt a legerősebb. A régi médiából tájékozódó szélsőséges liberálisok 39 százaléka túlbecsülte, 15 százaléka alulbecsülte tudását. Szélsőséges konzervatívoknál ilyen különbség nem jelent meg, a szerzők szerint pedig a tájékozódási forrás általában nem határozta meg, ki mennyire volt magabiztos.
A Pembrokeshire-i Castlemartin lőtéren újra kimutatták a rövidnyakú olajbogarat, amely 1948 óta nem került elő Walesben, és most először bizonyult szaporodónak a térségben.
Egy 2026 októberében a Nature-ben megjelent elemzés szerint a magzati agy a születés körül jelentős számú, genetikailag sérült idegsejtet szelektál ki.
Az ökopszichológia nemcsak azt kérdezi, mit tesz velünk a természet, hanem azt is, mit veszünk észre belőle, és hogy az észlelésünk gyakorlással finomodhat-e.