Hidrotermális kürtők: fémek pótolhatták az enzimeket az élet hajnalán
Német és spanyol kutatók laborkísérletei szerint az ATP elődjét a tengerfenéki hidrotermális kürtők fémei is elő tudták állítani, enzimek nélkül.
Kép: National Geographic Magyarország
Az élőlények ma a környezetükből nyert energiát szinte mind ugyanabba a molekulába, az adenozin-trifoszfátba (ATP) alakítják át, amelyet a sejtek energiavalutájaként is emlegetnek. Az ATP-t jelenleg bonyolult enzimek állítják elő, de ezek működéséhez már ATP kellett. Hogy mi adta az első energiát, az sokáig nyitott kérdés volt.
A düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem és spanyol kollégáik a FEBS folyóiratban arra jutottak, hogy a hidrotermális kürtők környezete lehetett a kulcs. Fémek katalizátorként számos enzim nélküli anyagcsere-folyamatban részt vehetnek, és ezek a kürtőkben bőven megvannak. A kutatók egy baktériumot is vizsgáltak, amely a stabil foszfát (PO4) helyett a foszfit (PO3) molekulát is képes hasznosítani.
Hirdetés
Laborban azt találták, hogy a kürtők körülményei között fémek segítségével is végbemehettek a foszfortartalmú molekulák átalakításai, amelyeket ma enzimek végeznek. A nikkel is működött, de a palládium katalizátorként sokkal hatékonyabb volt.
Egy 1924 óta a londoni Természettudományi Múzeum gyűjteményében heverő koponyatöredékből új dinoszauruszfajt írtak le, amely Európából származó első ismert megaraptor.
Brazíliai dinoszauruszcsontban megkövült vörösvértestekre és a vérhez köthető hemre utaló nyomokat találtak, de a kutatók óvatosak a következtetésekkel.
A kutatók nagy adatbázisokkal és genetikai elemzésekkel közelebb kerültek ahhoz, hogy megértsék, miben különbözik a diszlexiás agy, és hogyan lehetne tisztességesebben segíteni a nehezen olvasó gyerekeket.
Az MIT kutatóinak nyílt forráskódú, olcsón futtatható modellje az időjárás-előrejelzés pontosságában ugrást ígér, ami az energiaszektortól a katasztrófavédelemig sok területen számít.