Csernobil kutyái: a genomjuk eltér, de az okot még nem tudjuk
Új kutatás szerint a csernobili atomerőmű környékén élő kutyák genomja a természetes szelekció nyomait mutatja, ám arra, hogy ez pontosan mihez kötődik, a tudósoknak még nincs válaszuk.
Kép: Wired
Az atomerőmű közelében élő kutyák genetikai profilja eltér más kutyapopulációkétól, és erre a különbségre a kutatók az utóbbi években bukkantak rá. A Genes folyóiratban megjelent tanulmány szerzői a erőmű körüli kutyák DNS-ét a mintegy 16 kilométerre fekvő Csernobil városában élő állatokéval és más térségek kutyáival vetették össze. Az eredmények szerint a véletlen sodródás nem magyarázza a különbségeket, a természetes szelekció viszont valószínűleg szerepet játszott. A kiemelt genomi régiók DNS-javítással, immunválaszsal és sejtek túlélésével függnek össze. Megmegosztott kutatási kérdés A kutatók szerint a variánsok valószínűleg már a kiindulási állományban is megvoltak, és az elmúlt 40 évben váltak gyakoribbá. Hogy ezek közül melyik környezeti tényező hatott, a sugárzás, a nehézfémek, a peszticidek vagy a zord telek, azt a csoport nem tudja szétválasztani, a régebbi mintákhoz pedig nem férnek hozzá.
Magyar kutatók a Természettudományi Kutatóközpontban EEG-méréseket, állatkísérleteket és új, ultrahangos képalkotó eljárásokat használtak a tompalátás idegrendszeri hátterének vizsgálatára.
Az Északi-sarkvidék fölött forgó légtömeg, a sarki örvény szokatlanul korai, novemberi összeomlásba kezdett, amely hidegebb levegőt küldhet Észak-Amerika és Európa felé.
A Floridai Nemzetközi Egyetem kutatása szerint három betegségterjesztő szúnyogfaj más-más szempont alapján választ áldozatot, ami új, fajspecifikus riasztószerek fejlesztéséhez adhat alapot.
Budapesten a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és az ELTE kutatói egy nyílt rádiós hálózaton próbálták ki a kvantumos kulcsszétosztást, és a világon elsőként használtak ilyen kulcsot Meshtastic-üzenetek védelmére.