Ebolajárvány: a Bundibugyo-törzs három afrikai régióban terjed
Az Africa CDC vezetője szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány globálissá válhat, ezért érdemes megismerni a Bundibugyo-törzs veszélyeit és a védekezés akadályait.
Kép: Index
A jelenlegi, a Kongói DemokratikusKöztársaságban (KDK) azonosított 17. ebolajárvány a ritkább Bundibugyo-vírustörzs miatt különösen nehezen kezelhető. Az esetek száma meghaladta a tízezret, a halálos áldozatok száma pedig nagyjából 5000. Három afrikai régió érintett: Ugandából és Kenyából halálos eseteket jelentettek, Nigéria fővárosában, Abujában pedig egy ugandai utazó fertőzöttségét azonosították. Franciaországban egy Kongóból hazatérő orvos szervezetében júniusban mutatták ki a vírust.
Ellene jelenleg sem jóváhagyott vakcina, sem célzott gyógymód nincs, a klinikai vakcinatesztek viszont már folynak. A fertőzés a mostani törzsnél a korábbi, Zaire-törzsnél tapasztalt halálozási aránynál magasabb: a fertőzöttek 48–49 százaléka hal meg, szemben a 2014–2016-os járvány 40 százalékával. A Kongói DK Ituri tartományában zajló fegyveres harcok miatt az egészségügyi dolgozók alig jutnak el a betegekhez, a nemzetközi segélyek pedig szinte teljesen elapadtak.
Hirdetés
Az Africa CDC vezetője, Jean Kaseya szerint a 3 milliárd dolláros nemzetközi alapból több mint 2 milliárd dollár még hiányzik. Uganda a 21 napos karantén és a határellenőrzések szigorítása mellett a Kongóból érkező utazásokat is korlátozta.
Tajvani kutatók természetes anyagokból készített szérumát nyolc héten át tesztelték önkéntesekkel, és a résztvevők többsége látható javulásról számolt be.
Tajvani kutatók olyan, távirányító méretű, kézzel hajtható készüléket fejlesztettek, amely áram és laboratórium nélkül, egy perc alatt jelzi a vércsoportot és a vörösvérsejtek arányát.
Az Egyesült Államokban idén először halt meg madárinfluenzában valaki: a washingtoni Yakima megyében egy tejüzemben fertőzött szarvasmarhákkal érintkezett beteg alapbetegségei miatt súlyos állapotba került.