Szerdán ül össze az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró bizottság
Szerdán 13 órakor tartja első ülését az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság.


- Csőszi Attila, a testület elnöke szerint több százmilliárd forint közpénz tűnt el a Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül.
- A politikus a kecskeméti Neumann János Egyetem, a balatonakarattyai luxusüdülő és az MNB székházának ügyét is említette.
- A bizottság célja a felelősök megállapítása és a hasonló esetek megelőzése.
Mi történt?
Szerdán 13 órakor tartja első ülését az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság. A testület elnöke, Csőszi Attila – Kecskemét és környéke tiszás országgyűlési képviselője – vasárnap esti Facebook-videójában jelentette be az ülést. Csőszi szerint több százmilliárd forint közpénz került a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiba, és a vizsgálatnak fel kell tárnia, hogy kik miatt és hova tűnt a közpénz, kik húzták belőle a legnagyobb hasznot, és mire költötték. A politikus példaként említette a kecskeméti Neumann János Egyetemet és Tudásvárost, amely 144 milliárd forintot kapott, ebből szerinte 127,5 milliárd forintot „eltőzsdéztek”. A Neumann János Egyetemért Alapítvány 2020–2021-ben kapta a támogatást, amelyből 127,5 milliárd forintért vásárolt kötvényeket az Optima Befektetési Zrt.-től; az Állami Számvevőszék szerint az alapítvány jelentős vagyonvesztést szenvedhetett el, és az ügyben hűtlen kezelés gyanújával nyomozás indult. Csőszi felidézte a balatonakarattyai luxusüdülő ügyét is, amelynek felújítására közel 20 milliárd forintot fordítottak, majd nettó 9,43 milliárd forintos kikiáltási áron kínálták eladásra. Szóba került az MNB Szabadság téri székházának felújítása is, amelynek költsége az eredeti 55 milliárd forintról 105 milliárdra emelkedett; a munkát a Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Somlai Bálint cége, a Raw Development Kft. végezte, és a beruházás miatt számvevőszéki vizsgálat és büntetőeljárás is indult. Az Országgyűlés május végén döntött a vizsgálóbizottság felállításáról. Csőszi közölte: a testület célja annak megállapítása, hogy kik voltak felelősek a történtekért, és hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő.
Miért fontos?
A vizsgálat közpénzek milliárdjainak sorsát hivatott tisztázni, és választ adhat arra, hogy ki felelős a feltételezett visszaélésekért. Az eredmények befolyásolhatják a jegybanki alapítványok jövőbeli működését és az elszámoltathatóság gyakorlatát.
Kik közölték?
Mi vitatott?
- A vizsgálóbizottságok felállításának kezdeményezője: az Index szerint a kormánypárti képviselők kezdeményezésére hozták létre az öt vizsgálóbizottságot, míg a 24.hu szerint az MNB-ügyeket vizsgáló bizottság a Tisza-frakció kezdeményezésére jött létre.
- A balatonakarattyai ingatlan eladási ára: az Index 9 milliárd forintot említ, a 24.hu nettó 9,43 milliárd forintos kikiáltási árat ír.
Források olvasata
Olvasói kérdések
Jelentkezz be a kérdezéshez és szavazáshoz.