Hosszú távon szükség lehet a paksi fenékküszöb áttervezésére
Hosszú távon szükség lehet az új paksi fenékküszöb áttervezésére – figyelmeztetett a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője.
- A létesítmény egy konkrét energiaellátási vészhelyzetre adott gyors műszaki megoldás, fenntarthatóságát hosszabb távon vizsgálni kell.
- A Duna medrének folyamatos mélyülése és az atomerőmű több évtizedes távlata miatt a kialakítás újragondolására lehet szükség.
- A hajózhatóság érdekében a fenékküszöb hajózóútba eső, mintegy 150 méteres szakaszát visszabonthatóra tervezték.
Mi történt?
Az épülő paksi fenékküszöb kapcsán Baranya Sándor, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője azt mondta, hogy hosszú távon szükség lehet a műtárgy áttervezésére. A létesítmény egy konkrét energiaellátási vészhelyzetre adott gyors műszaki megoldás, ezért hosszabb távon vizsgálni kell fennmaradásának feltételeit és fenntarthatóságát. A vízmérnök szerint az erőmű hűtővízellátása szempontjából a fenékküszöb tartós megoldást jelenthet, azonban más szempontok, például a hajózás miatt idővel át kell gondolni a kialakítást vagy akár az egész létesítményt – főleg ha mélyebbre helyezik a hűtővízszivattyúk szívócsonkjait. Hozzátette: a Duna medrének folyamatos mélyülését is figyelembe kell venni, ami a jelenlegi helyzethez vezetett, a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása és Paks II. miatt pedig több évtizedes távlatban kell tervezni. Baranya ismertette, hogy kisvíz idején a fenékküszöb vízszintemelő hatása felvízi irányban nagyjából 10-15 kilométer hosszan érzékelhető, közvetlenül a műtárgynál akár fél métert is meghaladhatja, majd fokozatosan csökken, miközben az áramlási sebesség mérséklődik. A műtárgy magassága nem egységes: a folyásirány szerinti jobb oldalon, a hajózóútban körülbelül egy méterrel alacsonyabb, mint a bal oldalon, és a Duna mindkét részen átbukik rajta, ami a megszokottnál nagyobb sebességeket is okozhat; ezek eróziós hatását kőszórásokkal mérséklik. A tervezés egyik kritikus kérdése a hajózhatóság volt, ezért a hajózóútba eső nagyjából 150 méter széles szakaszt visszabonthatóra tervezték, hogy extrém kisvízi helyzetben a vízszintemelő hatás biztosítható legyen, de hajózni is lehessen. A VVT a kormány felkérésére vett részt a műtárgy előzetes hatásvizsgálatainak elkészítésében. A tanszék évek óta foglalkozik a Duna áramlási és medermorfológiai folyamataival, és a rövid határidővel előkészített projektben is a korábbi modellezési és mérési háttér tette lehetővé a gyors szakmai támogatást.
Miért fontos?
A paksi fenékküszöb az atomerőmű hűtővízellátását hivatott biztosítani a Duna alacsony vízszintje esetén, azonban a hajózás és a medermélyülés miatt hosszú távú megoldásokat kell találni. Mivel a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása és Paks II. több évtizedes távlatot jelent, a létesítmény fenntarthatóságának vizsgálata kulcskérdés lehet a dunai vízgazdálkodás és az energiaellátás szempontjából.
Kik közölték?
Források olvasata
Olvasói kérdések
Jelentkezz be a kérdezéshez és szavazáshoz.