Gyurcsány szerint nincs szeretetkormányzás
Gyurcsány Ferenc közösségi oldalán közzétett bejegyzésében kijelentette, hogy nincs szeretetkormányzás, mert az nem lehetséges.


- Szerinte a szeretet személyes és szükségképpen részrehajló viszony, ezért nem lehet a kormányzás alapelve.
- A kormány intézmény, nem személy, ezért nem lehetnek olyan tulajdonságai, mint a szeretet, a gyász vagy a megbocsátás.
- A szeretetből fakadó erkölcsi belátásoknak szerinte közpolitikává és intézményekké kell alakulniuk.
Mi történt?
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök közösségi oldalán bejegyzést tett közzé, amelyben kifejtette, hogy szerinte nincs „szeretetkormányzás”. Az Origo cikke szerint a politikus nem nevezi meg a Tisza-kormányt, de bejegyzése tartalmát tekintve Magyar Péteréknek is címzett üzenet. Gyurcsány hangsúlyozza, hogy a szeretet személyes viszony, amely részrehajló, ezért nem lehet a kormányzás alapelve. A kormány – mint fogalmaz – nem választhatja ki, kit szeret, és nem fordulhat kitüntetetten a hozzá közel állókhoz. Az államnak mindenkit egyenlő méltósággal kell kezelnie, a jó kormányzás alapja pedig a jogszerűség, az igazságosság és az elszámoltathatóság. A kormány nem személy, hanem intézmény, ezért nincsenek érzelmei, és nem lehetnek olyan tulajdonságai, mint a szeretet, a gyász vagy a megbocsátás. Ugyanakkor a szeretetből származó erkölcsi belátások – az együttérzés, az irgalom, a sebezhetőség felismerése – alakíthatják a kormányzás szellemét. Gyurcsány szerint ezeknek azonban közpolitikává és intézményekké kell válniuk, majd hangsúlyozta: a kormány erkölcsi nagysága nem abban áll, hogy szeretni kíván minket, hanem abban, hogy akkor is tiszteletben tart, ha nem szeretjük. A Mandiner teljes terjedelmében idézi a bejegyzést, amely arra is figyelmeztet, hogy a szeretet nyelvébe öltözött hatalom az engedetlenséget könnyen hálátlanságnak vagy árulásnak tekintheti, ezért a kormánytól nem szeretetet, hanem jogszerűséget és elszámoltathatóságot kell követelni.
Miért fontos?
A bejegyzés azért jelentős, mert egy volt miniszterelnök foglal állást a kormányzás elvi kérdéseiről, és az Origo értelmezése szerint üzenetként is olvasható a Tisza-kormány felé. A „szeretetkormányzás” kifejezésre adott elutasító reakció a jelenlegi magyar politikai vitákhoz kapcsolódhat, mivel Gyurcsány a személyes viszonyok és az intézményi működés szétválasztását hangsúlyozza.
Kik közölték?
Források olvasata
Olvasói kérdések
Jelentkezz be a kérdezéshez és szavazáshoz.