Drámai pusztítás a magyar szőlőültetvényeken: gyógyíthatatlan betegség terjed, egyre nagyobb a baj
A gyógyíthatatlan aranyszínű sárgaság augusztus közepén a bükki borvidéken is megjelent, így már mind a 22 magyar borvidéken jelen van.
- A betegséget egy Amerikából behurcolt szőlőkabóca terjeszti, a fertőzött tőkéket csak kivágni lehet.
- Míg 2024-ben 47 ezer, addig 2025-ben már 300 ezer szőlőtőkét kellett kivágni Magyarországon.
- A hatóságok zárlatot rendeltek el, és szigorúbb védekezési szabályokat vezettek be a terjedés lassítására.
Mi történt?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) augusztus közepén a bükki borvidéken is azonosította a szőlő aranyszínű sárgaságát, ezzel mind a 22 magyar borvidék érintetté vált. Mályi, Miskolc és Tibolddaróc településeken vett mintákban mutatták ki a betegséget, ami után a hatóság zárlati és növényegészségügyi intézkedéseket kezdeményezett. Az érintett ültetvények körül 1 kilométer sugarú körben minden tőkét megvizsgáltak, a fertőzött körön belül a tünetet mutató tőkéket meg kell semmisíteni, és tilos onnan szőlő szaporítóanyagot szállítani vagy forgalmazni. A fertőzés körül kijelölt 3 kilométeres pufferzónában intenzív felderítést és kötelező védekezési programot indítottak. A HUN-REN kutatói szerint a kórokozót egy Amerikából származó, Magyarországon először 2006-ban észlelt kabócafaj terjeszti, a betegséget pedig 2013-ban azonosították először az országban. A fertőzött tőkéken a levelek besárgulnak vagy bevörösödnek, a fürtök elszáradnak, a vesszők nem érnek be rendesen. Míg 2024-ben 47 ezer, addig 2025-ben már 300 ezer szőlőtőkét kellett kivágni, ami 60–85 hektárnyi területet jelent. A kutatók szerint a betegség teljes felszámolása már nem reális, ezért a terjedés lassítására és a károk mérséklésére összpontosítanak. A védekezés érdekében módosították a kártalanítási szabályokat, növelték az amerikai szőlőkabóca elleni támogatást, a hegybírók pedig szélesebb jogkört kaptak. Bóna Szabolcs agrárminiszter bejelentése szerint ha az érintett szőlőtől 4 kilométeren belül másik ültetvény található, a kivágásról szóló határozat azonnal végrehajtható, nem kell megvárni a korábbi 60 napos határidőt.
Miért fontos?
Mivel a betegségre nincs gyógymód és a fertőzött tőkéket ki kell vágni, a magyar szőlő- és borágazat jelentős anyagi károkat szenved; a szakemberek szerint ilyen mértékű pusztulásra utoljára a filoxéravész idején volt példa. A terjedés lassítása és a fenntartható szőlőtermesztési feltételek megteremtése ezért kulcskérdés az ágazat jövője szempontjából.
Kik közölték?
Források olvasata
Olvasói kérdések
Jelentkezz be a kérdezéshez és szavazáshoz.