Baka András mától a köztársasági elnök

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke szerdától hivatalosan is Magyarország köztársasági elnöke. A múlt keddi országgyűlési választáson 140 igen és 6 nem szavazatot kapott; a Fidesz és a KDNP nem vett részt a voksoláson. Azért kellett új államfőt választani, mert az Alaptörvény 17. módosítása értelmében Sulyok Tamás mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit átmenetileg Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át. A folyamat a Tisza Párt kétharmados győzelmével záruló áprilisi választás után kezdődött: Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást a távozásra, majd a kormányfő június 1-jén bejelentette, hogy lemondás hiányában alkotmánymódosítást kezdeményeznek. A módosítást a kormány július 4-én nyújtotta be, az Országgyűlés július 13-án fogadta el, Sulyok Tamás pedig aláírta, de a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának nevezte. A Fidesz és a KDNP tiltakozott, majd az Alkotmánybírósághoz fordult, amely augusztus 17-én hatáskör hiányára hivatkozva visszautasította a beadványt. A Tisza-frakció augusztus 8-án Baka Andrást jelölte köztársasági elnöknek; a Mi Hazánk Mozgalom Tóth Mátét javasolta, de a jelöléshez szükséges 40 aláírást a hatfős frakció nem tudta összegyűjteni. Július közepén Polgár Judit jelölése is felmerült, de a sakkolimpiai bajnok nem vállalta a pozíciót.

Az esemény azért jelentős, mert az Alaptörvény módosításával távolították el a hivatalban lévő köztársasági elnököt, amelyet a Fidesz és a KDNP illegitimnek tart. Baka András megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól, ami átmeneti időszakot jelöl ki az államfői tisztségben.

Az összefoglaló az alábbi 2 forrás cikke alapján készült. Kattints bármelyikre az eredeti íráshoz.

• HVGBaka András mától a köztársasági elnökEredeti forrás
• 24.huMától Baka András a köztársasági elnökEredeti forrás

A cikkek a források szerkesztőségi 1–10 besorolása szerint rendezve. A skála önmagában nem politikai értékítélet.